Tudom, hogy nem vagyok négyéves már, de azért ezt így nem kéne.
Ma úgy jöttem be az irodába, hogy nagyon szeretném már látni, melyik általam olvasott netes újság hogyan emlékezik meg a mikulásról. Nos - sehogy leginkább.
Szívesen olvastam volna vicces kis történeteket, novellát, mesét, bármit, ami elfeledteti, hogy felnőttem és hogy ma hétköznap van. Annyi kiváló írónk és meseírónk van, nem hiszem, hogy soha, senki nem írt a mikulásról.
Bevallom, úgy éreztem magam, mint négyévesen, amikor - két bejárata is van a szülői háznak - az egyik pár csizmámba csak szenet, hagymát és virgácsot kaptam. Üvöltöttem, zokogtam, remegtem idegességemben, hogy én ennyire roszz nem is voltam, nem is vagyok, hogy a mikulás miért haragszik rám, amikor nem lenne rá oka és hiába vitt le apukám ölben a másik csizmához, másik, finomságokkal teli csomaghoz, vigasztalhatatlan voltam.
Valahogy most is ezt érzem. Igen, ilyenkor legalább két napig elég a karácsonyból és az adventből. Elég, hogy a szentestére kell készülődni, főleg azért, mert míg a karácsony örömünnep úgy általában, a mikulásozás karitatív elveken alapul és aztán abból alakult azzá, ami most. Illene róla megemlékezni és nemcsak úgy, hogy idén a boltok hiányra készültek és már hétvégén is alig lehetett tejcsokis mikulást kapni, csak az enni nem finom bevonósak maradtak.
És igen, nem szeretem, hogy a mikulás másodrangú, hogy alig tesznek róla említést - mert a gyerekeknek és az olyan gyereklelkűeknek, mint én, nagyon is szokat számít, számítana.
Kérdezze meg bárki a szüleimet, hogy mennyire örültem akkor, amikor még nem laktunk tőlük túl messze és 5-én az irodából hazaérve az előszabában egy-egy helyes kis csomag várta a férjemet és engem is.
Nem szeretnék belefásulni az életbe, hiszen azért vannak ünnepeink, hogy azokat meg is tartsuk. Ha csak vannak, de nem veszünk róluk tudomást, akkor az nem is ünnep.
Szóval: hajrá, mikulás!
És persze külön köszönet azoknak a barátoknak és rokonoknak innét is, akik ma írtak / hívtak nekünk / minket. Meg Katnak Szegedre egy nagy szívecske megy, amiért már tegnap este télapós gyerekdalt énekelt nekem a cseten. Isten tartsa meg jó szokását!
