XXIX
2011.06.15. 21:34A hiúság vására, avagy milyen méret is vagyok én?
2011.05.11. 19:17Van egy álmom. Szeretnék magamnak spinningre normális edzős nadrágot. Azaz nem pamutot, hanem valami speciális technikait (az én olvasatomban műanyagot), ami nem szívja fel a nedvességet, mert tényleg nem kényelmes negyvenöt percet a csuromvizes naciban tekerni. Mindegy.
Múltkor nyakamba vettem az outleteket - az egyik kedvenc márkám üzletét épp felújítják, egy tizedakkora lyukban árusítanak négy pár cipőt és háromféle nadrágot, mint annak előtte. A másik nagy boltban volt is nadrág, a méretemben is, fel is próbáltam, gondoltam, ez csak jó lesz. Na. A futós-biciklizős nadrágokon általában van egy olyan varrás a fenék és a comb résznél, amitől úgy néz ki az ember lánya, mintha egy csuklós busz seggét öltötte volna magára. (És ez nem is a párnázott biciklis naci volt!!!)
Mondta az eladó csaj, megnézi szívesen, jó lett-e rám, de mondtam neki, nem mutatom meg magamat, mert rosszat álmodna tőlünk: tőlem és a fenekemtől. Merthogy ebben a nadrágban olyan, mintja mindig lenne velem valaki. Vigyorgott és mondta, hogy igen, ez nem egy nyerő szabásvonal.
De nem adtam fel, gondoltam, megnézek olyan sportboltokat, ahol mindenféle cuccokat árulnak - persze, hogy az én méretemben nem volt a kiszemelt nadrágokból.
De sehol nem húztak fel annyira, mint tegnap este... Bemegyek az üzletbe, letámadom az első eladónőt és közlöm vele, hogy saját részre szeretnék térd alá érő edzős nadrágot. Kérdezi, mekkora méret - mondom, 38-40. Erre rángatja kifelé a hosszú szárúakat. Mondtam, bocsánat, én térd alá érőt szeretnék. Erre ad egy fekete színű, 42-es méretűt. Mondom, köszönöm, 38-ast és 40-est szeretnék felpróbálni. (Szerintem már akkor sem voltam türelmes.) Csak 40-est kaptam feketében, 38-asból olyan volt, amiben volt egy lilás-pinkes csík oldalt. Jó, felveszem, legyen szíves nézze meg, van-e ilyen tiszta feketében, vagy olyan színben, amit a narancsos-rózsaszínes felsőmhöz fel tudok venni (a lilás pink nem olyan ugyanis).
Jó. De azért szerinte vigyem be magammal a 42-est is. (Ekkor robbanásközeli állapotban voltam, nem is kicsit.) Négyszer magyarázta el, hol van a fülke - köszönöm szépen, öt éves korom óta tudok olvasni!!!! -, majd alig értem be, már nyomakodott is utánam, hogy felvettem-e.
Nem, nem vettem fel, mert még előtte el kellett téged küldenem az 56-os méretű, jó édes és satöbbi felmenőidbe, akiknek akkora seggük van, mint egy egész lászvegászi szállodakomplexum.
És alighogy kimondtam az átkomat, megszólalt Lilly Allen Fuck you című száma, amit muszáj volt félhangosan végigénekelnem és csak utána vettem fel a nadrágot.
Imádkoztam a szám közben, hogy legyen jó, vagy urambocsá, még akár nagy is a 38-as, csak azért, hogy a fejébe állíthassam a fogast. Jó lett a 38-as, a 40-es nagy volt, a 42-est meg indulatból vágtam vissza hozzá, még a próba előtt. Mondtam, jó lett a 38-as, de fekete kellene, mert nem megy a felsőimhez a színe.
Biztosan? Mondom, pink a narancssárgával? Jó, ő nem venné fel (és innét idézem szó szerint:), "De neked nem teljesen mindegy?!"
Aki ismer, tudja, hogy ritkán szoktam lefagyni. Ritkán nem tudok frappánsat és azonnal válaszolni, de ez ilyen volt. Azóta eszembe jutott, hogy de, egy nyomorék tukánra szeretnék hasonlítani spinningen és squash-on!!! Hogyisne, mindegy, a melegbüszkeség színeibe szeretnék öltözni és a hajam meg lila lesz.
Erre még hozzátette, hogy tud mutatni más márkát, de azok drágábbak, tízes körül vannak - akkor már nem akartam belemenni, hogy a pink csíkos is alulról súrolja a 11-et, szóval mindegy.
Ja, és amennyire nyomakodott utánam a próba elején, annyira eltűnt a végén, hogy vívjak meg egyedül a nyomorék nadrágokkal, fogassal és akasztóval, nem beszélve a hülye csiptetőről.
Mellesleg fehér, anyagában csíkos blúz volt rajtam, grafitszürke, hajszálcsíkos szoknya (blúz szoknyába tűrve), fekete harisnya és fekete balerina (mert abban tudok futni a buszhoz). Szóval nem értem, miből gondolta, hogy akár brünhilda méretű lennék, akár a szivárvány színeit szeretném magamra húzni, amivel nincs is gond, ha külön-külön történik, de ő miből vette le, hogy én ezeket egyszerre szeretném?!
Amióta sikerült lefogynom és végre megint beleférek a 38-as ruhákba, nagyon jól érzem magam. Megszenvedtem azért, hogy újra így nézzek ki, hetente kétszer hatvan percen keresztül nem foglalkozom azzal az edzéseken, hogy fáj és elég volt és fáradt vagyok, éhes, szomjas, melegem van - akkor ne akarják rámtukmálni a 42-es méretet, amibe kétszer beleférnék... Annyira felgőzöltem az agyamat, hogy bár tegnap egész nap csak a turmixot ihattam volna (heti egyszer ajánlott méregtelenítés), kénytelen voltam venni egy jégkrémet és azzal lehűteni magamat.
Most azon gondolkozom, visszamenjek-e és kipróbáljam-e, megint így bánik-e velem - és ha igen, szóljak-e a főnökének. Mert ez nem eladó, ez egy fatehén és ha én akárcsak fele ennyire szarul végezném a munkámat, már régen éhen haltam volna...
Persze ettől sem lesz edzős nadrágom továbbra sem, de legalább többet nem botolhatok bele ebbe a nagyseggű, kétbalkezes némberbe.