Hová menjünk szilveszterkor? Ez volt a nagy kérdésünk másfél hete...
Egy nagyon régi barátom azt mondta, hogy csak a lúzerek buliznak szilveszterkor. (De azok legalább buliznak - a szerk.)
Persze, értem én, hogy ilyenkor óriási kényszer van az embereken, hogy akkor is jól kell érezniük magukat, ha a fene fenét eszik. Gondoltam, hogy kikerülöm az elmenetelt, az idegen embereket, a belépőjegyeket és házibulit rittyentek. Lehet, nem három héttel szilveszter előtt kellett volna gondolni.
Bevallom, hogy nekem a karácsony sokkal nagyobb flash szokott lenni, mint a szilveszter, sokkal fontosabb, meghittebb, élőbb, így tényleg csak akkor kezdek el foglalkozni a szilveszterrel, amikor már a körmömre égett a dolog.
Idén az alábbi válaszokat sikerült begyűjteni a meghívásomra - már attól, aki válaszolt egyáltalán -:
- elutazunk
- elutazunk, gyertek velünk
- ide megyünk, jöttök?
- társasozós szilvesztert tartunk, van kedvetek?
- én is csinálok bulit
- a családommal leszek
- szórakozóhelyen leszünk
- jó ötlet és remélem, nem fullad érdektelenségbe.
Jó. Akkor kezdjük az elején - mindezt négy nappal szilveszter előtt... HOVÁ IS MEGYÜNK AKKOR? Vagy legyen egy romantikus szilveszterünk? Hm-hm...
Végül egy ismerősöm hívott 29-én, hogy ő ugyan nem válaszolt, de bulit rendez és sokan lesznek, természetesen szeretettel vár minket is. MEGYÜÜÜÜNK!!! Két nappal az esemény előtt? Szerintem még focimeccsre vagy pártrendezvényre is elmentem volna. Na jó, ennyire azért nem voltam kétségbeesett, de úgy éreztem, hogy ha ennyi jó buli volt az évben, akkor ne éppen a kötelező kör maradjon ki.
Szilveszter napján kiderült, hogy lehet, négy másik partiarcot is szerzünk a házigazdának - ennyit arról, hogy számoljuk ki, egy házibuliba miből mennyi kell -, de végül csak összesen hárman és nem hatan mentünk (és akkor ennyit arról, hogy miből mennyit vigyünk).
Haversrác lakása, haver, a barátnője, egy barátjuk, a kutya és mi. Természetesen a virsli már sült (számoljuk ki, mennyi), az italok fogytak, befutott az én haverom is és akkor már azért nem tudtuk megszámolni, miből mennyi kell, mert... mi jogászok vagyunk.
Az éjfélt sikerült némileg lekésni (számoltuk a poharakat és mértük a pezsgőt), a köztársaságijelnöksmittpalikai
Fél egy felé már erőteljesen gondoltunk arra, hogy el kéne indulni a szórakozóhelyre, de nem nagyon sikerült, csak fél kettő tájban. Bár utólag visszagondolva, inkább el kellett volna fojtani a gondolatot, hogy elinduljunk, mert - és ez nem a házigazdák hibája - nagyon tré volt a hely. Tehát nem sikerült okosra innunk magunkat.
Maradjunk annyiban, hogy a srácok csocsóztak pár jót és legalább sétáltunk a hóesésben. Illetve, háh, én is csocsóztam, 11 év után ismét - de aztán amikor rájöttem, hogy nem mindig tudom követni a labdát és el is veszítettem, inkább kiálltam.
Aztán irány haza, és aludtunk délután kettőig. Újév napján rendeltünk az ágyba kaját és aludtunk tovább. És olyat csináltunk, amit én már évek óta nem: egész áldott nap pizsamában lébecoltunk. Élmény volt ez is.
És íme, a szilveszteri koktélom receptje: vodka ízlés szerint (deci volt az ízlés, de nem lehetett érezni a vodka ízét), gyömbér üdítő / tonik, gránátalma szirup (kiskanálon az italba csorgatva) és esetleg jég, meg egy jópofa szívószál.
És ami a legfurább: nem voltam másnapos! (Csak a vodkából ereszkedett jótékony köd az emlékezetemre, ami másnap délelőtt kezdett oszlani, de semmi magamhoz képest furát nem műveltem.)
Idén pedig a kudarc és utolsó pillanatban se tudjuk, hová legyünk elkerülésére hónapokkal előbb elkezdjük a saját bulink szervezését.
És persze: Drága Házigazda Asszony és Házigazda Úr, köszönjük a lehetőséget, mi nagyon jól éreztük magunkat!
